Dédelgettem egy csillagot…
Itt belül, még ragyog…
Milliárdból, csak egyet akartam,
hittem: szikrája lángragyújt lassan.
Ködfátylas éjen, vártam csillagfényem.
Ajkam dúdolása, kísérte reményem.
Arcomon pír égett…Nem a melegtől
Más tűz éget…..Szemem csillogón fénylett.
Lebegő lelkemet terítettem eléd,
mint boldogságom hófehér szennyesét.
Holdfényben mostad, körberagyogtad,
s magaddal szépen, összecsillagoztad.
Bámultam varázsod, gyönyörűséges átok!
Rabodként élnék így, félve szabadságot:
Neked adnám, az egész világot.
Ha a csillagom maradnál…
Bánok milliárdot?!.............
De csak megcsillanó álom csillagragyogásom,
tűzszekerek vitték lángoló parázsoma messzeségbe,
s kihűlt hamuként szórják majd a szélbe…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése