Álmatlanság

Egy, kettő, három…
Elaludt a párom.
Hát én vajon mit tegyek,
hogy én is álmosabb legyek?
Próbáltam már plafont nézni…
Számoltam a sarkokat.
Benne több száz göndör szűrű
bégető bárányokat…
Egereket, jó sokat…
De a macska megzavarta
ötszáznál a fejemet…
Nem tudtam már követni
az állatseregletemet.
Olvastam is félhomályban,
hátha álmosít magában,
a sok betű imbolygása.
Árnyképjáték a falon
szemem összpontosítom…
De nem! Nem alszom mindhiába!
Virrasztok az éjszakába.
És ha mégis aludnék?
Felzavarna kedvesem
horkol szenvedélyesen…
Hallgatom a torokzenét
fújtat, pufog, horkant, nyüszít…
Levegőt is vesz kicsit,
aztán zengi egyre-másra,
ismétlődik hangos álma…
Hogy nem ébred fel e zajra?
Saját magát nem zavarja?
Morfondírozok magamban.
Közben pedig szépen lassan:
Szememen egy lakat kattan.
Álmok indulnak fejemben….
Ááááááhhh….Tán el is szenderedtem…