Fáradt, megtört, halvány,
Mint múlandó test meghalván.
Még melegíti a parázs, ott bent,
de fiatalsága, ellibbent.
Helyét keresi a végső járaton,
nem akar késni, azon a napon.
Még pereg a homok, óra perceként...
Eltelnek napjai, élete terheként.
Szűkül a szem, réveteg képzete,
erős két kezét, fájja izülete..
Nincs más dolga már, mögötte élete.
Elfáradt.
Útra készen áll:
Ajtót nyit, ha kopog a halál...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése