Tévednék?

Tévednék, ha hinném?
Ha szemed tüzében,
szemem melengetném,
ha csillogását magamra venném,
ha fognám kezed,
miközben meséled nekem, történeted,
ha derekamat ölelő karod
szorítani hagyom, s akarom.
Ha hajad tincseit, mit szél kócolt oda,
arcodból kitakarom,
s ujjaimmal végigsimítok nyakadon.
Ha hinném,
hogy csak nekem mesélsz,
mert nélkülem a történet
semmit sem ér,
ha érezném, hogy szíved
enyémnek diktál ritmust,
egy ütemre vernek minden taktust…
Tévednék?
Ha válladra hajtanám fejem,
s azt hinném, te vagy a kedvesem…
Felelj nekem!